A per- és polifluor-alkilezett anyagok (PFAS) a legalaposabban vizsgált „évente vegyi anyagok” közé tartoznak. Rendkívül perzisztensek, mobilisak és bioakkumulatívak. Számos szisztematikus áttekintés, metaanalízis és szisztematikus elemzés dokumentálta az elmúlt években az egészségügyi kockázatok széles skáláját, különösen a krónikus expozíció esetén. A bizonyítékok különösen erősek az immuntoxikus, reprodukciós és fejlődési hatások, valamint a máj- és anyagcserezavarok esetében.
1. Immunrendszer és fertőzésvédelem
Az egyik legjobban dokumentált hatás az immunotoxicitás . A PFAS gyengítheti az immunválaszt. A metaanalízisek a gyermekek és felnőttek oltása utáni csökkent antitesttermelést mutatják. Ez különösen a kanyaró, mumpsz és tetanusz elleni antitesteket érinti. Ezzel egyidejűleg összefüggés mutatható ki a fertőző betegségek fokozott kockázatával és a gyulladásos szabályozás megváltozásával. Ezek a hatások már alacsony, környezetileg releváns koncentrációk esetén is jelentkeznek, és különösen hangsúlyosak gyermekeknél és terhes nőknél.
2. Szaporodás és gyermekfejlődés
A PFAS átjut a méhlepényen, és kimutatható az anyatejben. Számos metaanalízis negatív hatásokat mutat ki a terhességre és a gyermek fejlődésére.
- A terhesség alatti magas vérnyomás fokozott kockázata (preeclampsia)
- Alacsonyabb születési súly
- Magzati fejlődési zavarok
- A férfiak és nők termékenységének lehetséges károsodása
A kisgyermekkori és terhességi expozíciók különösen kritikusak, mivel hosszú távú következményekkel járhatnak az immunrendszerre, az anyagcserére és a neurológiai fejlődésre nézve.
3. Máj és anyagcsere
A perfluorozott alkil-észterek (PFAS) szorosan összefüggenek a májelváltozásokkal. A metaanalízisek emelkedett májenzimszinteket, zsírmájbetegséget (NAFLD) és lipidanyagcsere-zavarokat mutatnak. Jellemző a megemelkedett koleszterin- és trigliceridszint. Egyre több bizonyíték van a 2-es típusú cukorbetegség és a metabolikus szindróma fokozott kockázatára. Ezeket a hatásokat a peroxiszóma proliferátor-aktivált receptor (PPAR) zavara és a májban zajló gyulladásos folyamatok magyarázzák.
4. Rákkockázatok
A rákkal kapcsolatos adatok továbbra is ellentmondásosak, de következetes bizonyítékok vannak bizonyos típusú daganatok fokozott kockázatára. A következők különösen jól tanulmányozottak:
- Veserák
- Hererák
Néhány újabb tanulmány azonban részben megkérdőjelezi a korábbi „valószínűsíthető összefüggéseket” (pl. veserákkal és pajzsmirigybetegségekkel), és további, magas színvonalú vizsgálatokat sürget. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) a PFOA-t „valószínűleg rákkeltőnek” minősíti az emberre nézve.
5. További egészségügyi hatások
- Kardiovaszkuláris betegségekA magas vérnyomás és az érrendszeri változások fokozott kockázata
- Pajzsmirigy funkcióPajzsmirigyhormon-zavarok
- Neurológiai hatásokLehetséges összefüggések fejlődési rendellenességekkel és kognitív károsodásokkal
- Tüdő- és légzőszervi betegségekFokozott asztma kockázat gyermekeknél
Különleges kockázati csoportok
A várandós nők, a szoptató anyák, a kisgyermekek és a foglalkozási expozíciónak kitett személyek (pl. tűzoltók vagy ipari munkások) különösen veszélyeztetettek. A valós környezetben található PFAS-keverékek additív vagy szinergikus hatásokkal járhatnak, amelyeket nehezebb felmérni, mint az egyes anyagok hatásait.
Következtetés és jelenlegi értékelés
A jelenlegi kutatások egyértelmű képet festenek: a PFAS-ok számos egészségügyi kockázattal járnak, amelyek közül az immunotoxikus és a reproduktív toxicitás a legjobban dokumentált. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) már nagyon szigorú tolerálható beviteli szinteket határozott meg, amelyeket a lakosság egyes szegmenseiben túllépnek. A szakértők ezért a teljes PFAS-csoportra vonatkozó következetes fokozatos kivonási stratégiát, a szennyezett helyszínek kármentesítési eljárásainak javítását, valamint az ivóvíz és az élelmiszerek fokozott ellenőrzését szorgalmazzák.
A kiterjedt bizonyítékok ellenére további kutatásokra van szükség a PFAS-keverékek és az újonnan megjelenő PFAS-ok hosszú távú hatásaival kapcsolatban. Az adatok azonban határozottan alátámasztják, hogy a PFAS-ok már nem jelentenek marginális környezeti problémát, hanem komoly közegészségügyi kihívást.
Irodalom:
Abunada, Z., Alazaiza, M. és Bashir, M. (2020). A per- és polifluor-alkilezett anyagok (PFAS) áttekintése a környezetben: forrás, sors, kockázat és szabályozás. Víz . https://doi.org/10.3390/w12123590.
Brase, R., Mullin, E. és Spink, D. (2021). Hagyományos és újonnan megjelenő per- és polifluor-alkil anyagok: Analitikai technikák, környezeti sors és egészségügyi hatások. International Journal of Molecular Sciences, 22. https://doi.org/10.3390/ijms22030995.
Briassoulis, G., Ilia, S. és Briassouli, E. (2025). Per- és polifluor-alkil anyagoknak (PFAS) való kitettség az egészségügyben: Környezeti és klinikai betekintés. Life, 15. https://doi.org/10.3390/life15071057.
Costello, E., Rock, S., Stratakis, N., Eckel, S., Walker, D., Valvi, D., Cserbik, D., Jenkins, T., Xanthakos, S., Kohli, R., Sisley, S., Vasiliou, V., La Merrill, M., Rosen, H., Conti, D., McConnell, R., & Chatzi, L. (2022). Per- és polifluor-alkil anyagoknak való kitettség és a májkárosodás markerei: Szisztematikus áttekintés és metaanalízis. Environmental Health Perspectives, 130. https://doi.org/10.1289/ehp10092.
Ehrlich, V., Bil, W., Vandebriel, R., Granum, B., Luijten, M., Lindeman, B., Grandjean, P., Kaiser, A., Hauzenberger, I., Hartmann, C., Gundacker, C., & Uhl, M. (2023). A per- és polifluor-alkil anyagok (PFAS) immunotoxicitásának útvonalainak vizsgálata. Környezetegészségügy, 22. https://doi.org/10.1186/s12940-022-00958-5.
Espartero, L., Yamada, M., Ford, J., Owens, G., Prow, T., és Juhasz, A. (2022). Az újonnan megjelenő per- és polifluor-alkil anyagok egészséggel kapcsolatos toxicitása: Összehasonlítás a korábbi PFOS-okkal és PFOA-val. Environmental research , 113431. https://doi.org/10.1016/j.envres.2022.113431.
Fenton, S., Ducatman, A., Boobis, A., DeWitt, J., Lau, C., Ng, C., Smith, J., & Roberts, S. (2020). A ? és a polifluor-alkilezett anyagok toxicitásának és az emberi egészségnek az áttekintése: Jelenlegi ismeretek és stratégiák a jövőbeli kutatások tájékoztatására. Környezeti toxikológia és kémia, 40. https://doi.org/10.1002/etc.4890.
Gao, Per- és polifluor-alkil anyagoknak való kitettség terhesség alatt és a terhesség és a szülés kedvezőtlen kimenetelei: Szisztematikus áttekintés és metaanalízis. Környezetvédelmi kutatás , 111632. https://doi.org/10.1016/j.envres.2021.111632.
Habib, Z., Song, M., Ikram, S. és Zahra, Z. (2024). A per- és polifluor-alkilezett anyagok (PFAS) áttekintése, alkalmazásaik, forrásaik és az emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatásuk. Szennyező anyagok . https://doi.org/10.3390/pollutants4010009.
Ojo, A., Peng, C. és Ng, J. (2020). A per- és polifluor-alkil anyagok emberi egészségügyi kockázatainak felmérése: Nagyobb figyelmet kell fordítani a keverékként való kölcsönhatásaikra. Journal of hazardous materials, 407 , 124863. https://doi.org/10.1016/j.jhazmat.2020.124863.
Phillip, A. (2025). A per- és polifluoralkilezett anyagok (PFAS) megértése: Környezeti perzisztencia, egészségügyi kockázatok és szabályozási kihívások. European Journal of Scientific Research and Reviews . https://doi.org/10.5455/ejsrr.20250424061440.
Podder, A., Sadmani, A., Reinhart, D., Chang, N. és Goel, R. (2021). A per- és polifluor-alkil anyagok (PFAS), mint a felszíni vizekben egyre nagyobb aggodalomra okot adó szennyező anyag: Előfordulásuk és toxikus hatásuk határokon átnyúló áttekintése. Journal of hazardous materials, 419 , 126361. https://doi.org/10.1016/j.jhazmat.2021.126361.
Radke, E., Wright, J., Christensen, K., Lin, C., Goldstone, A., Lemeris, C. és Thayer, K. (2022). Epidemiológiai bizonyítékok 150 per- és polifluor-alkil anyag egészségügyi hatásaira: Szisztematikus bizonyítéktérkép. Környezetvédelmi egészségügyi perspektívák , 130. https://doi.org/10.1289/ehp11185.
Sebe, G., Anyaogu, E., Ntomchukwu, A., Oghenerhoro, S. és Jonathan, O. (2023). A per- és polifluor-alkil anyagok (PFAS) egészségügyi hatásai és mechanizmusai az epidemiológiaitól a toxikológiaig. Journal of Biosciences and Medicines . https://doi.org/10.4236/jbm.2023.1112018.
Shirke, A., Radke, E., Lin, C., Blain, R., Vetter, N., Lemeris, C., Hartman, P., Hubbard, H., Angrish, M., Arzuaga, X., Congleton, J., Davis, A., Dishaw, L., Jones, R., Judson, R., Kaiser, J., Kraft, A., Lizarraga, L., Noyes P., Patlewicz, G., Taylor, M., Williams, A., Thayer, K., & Carlson, L. (2024). Kibővített szisztematikus bizonyítéktérkép több száz per- és polifluor-alkil anyagra (PFAS) és átfogó PFAS emberi egészségügyi irányítópult. Környezeti egészségügyi perspektívák, 132. https://doi.org/10.1289/ehp13423.
Singh, K., Kumar, N., Yadav, A., Singh, R. és Kumar, K. (2023). Per- és polifluor-alkilezett anyagok (PFAS), mint egészségügyi kockázat: Jelenlegi ismeretek és stratégiák ázsiai környezeti feltételek mellett és jövőbeli kilátások. Chemical Engineering Journal . https://doi.org/10.1016/j.cej.2023.145064.
Solan, M., & Park, J. (2024). A per- és polifluor-alkilezett anyagok (PFAS) hatása a tüdő egészségére: áttekintés a jelenlegi szakirodalomról és jövőbeli ajánlások. Frontiers in Toxicology, 6. https://doi.org/10.3389/ftox.2024.1423449.
Sunderland, E., Hu, X., Dassuncao, C., Tokranov, A., Wagner, C. és Allen, J. (2018). Az emberi poli- és perfluoralkil-anyagok (PFAS-ok) expozíciós útvonalainak áttekintése és az egészségügyi hatások jelenlegi ismerete. Journal of exposure science & environmental epidemiology, 29 , 131–147. https://doi.org/10.1038/s41370-018-0094-1.
Wee, S., & Aris, A. (2023). A PFOA és a PFOS környezeti hatásai, expozíciós útvonalai és egészségügyi hatásai. Ökotoxikológia és környezetbiztonság, 267 , 115663. https://doi.org/10.1016/j.ecoenv.2023.115663.
Wen, Z., Wei, Y., Zhang, Y. és Zhang, Y. (2023). Áttekintés a régi és újonnan megjelenő per- és polifluor-alkil anyagok (PFAS) kardiovaszkuláris hatásairól és mögöttes mechanizmusairól. Archives of Toxicology, 97 , 1195-1245. https://doi.org/10.1007/s00204-023-03477-5.
