Egy nemzetközi konzorcium kutatói, melyet Ralf Zimmermann professzor kutatócsoportja vezetett a müncheni Helmholtz Központban és a Rostocki Egyetemen, egy friss tanulmányban elsőként bizonyították, hogy bár a modern EURO 6d részecskeszűrők jelentősen csökkentik a járművek közvetlen finompor-kibocsátását, nem tudják megakadályozni a másodlagos részecskék képződését a légkörben – ami jelentős egészségügyi kockázatot jelent.
A szálló por, az ózon és a nitrogén-dioxid még ma is a légszennyezéssel kapcsolatos egészségügyi kockázatok fő okaként ismert . A modern, közvetlen befecskendezésű és részecskeszűrős benzinüzemű járművek a kipufogógáz-mérések során több mint 90 százalékos szűrőhatékonyságot érnek el a futómű-dinamométereken. Mindazonáltal az illékony szerves vegyületek és a nitrogén-oxidok fotokémiai reakciók révén másodlagos részecskékké alakulhatnak.
A bemutatott tanulmányban emberi tüdősejteket (A549 alveoláris és BEAS-2B hörgőhámsejtek) tettek ki mind közvetlen kipufogógázoknak, mind egy részecskeszűrővel felszerelt EURO 6d jármű fotokémiailag öregített kipufogógázának. Míg a friss kipufogógázok alig mérhető részecskekoncentrációt mutattak, és nem mutattak toxikus hatásokat, a légköri fotokémia ("légköri öregítés") során reaktív oxigénfajták, például hidroxilgyökök (OH·) és ózon (O3) keletkeztek, amelyek oxidálták a kipufogógázokat, és másodlagos részecskéket képeztek. Ezek a részecskék sokszorosan meghaladják a közvetlen kipufogógázokban lévő koncentrációkat, és mind DNS-károsodást, mind oxidatív sejtkárosodást okoznak.
„Eredményeink azt mutatják, hogy a részecskeszűrők önmagukban nem elegendőek a közlekedési kibocsátások egészségügyi hatásainak minimalizálásához” – magyarázza a tanulmány vezető szerzője, Dr. Mathilde N. Delaval a müncheni Helmholtz Központból. A kipufogógázok légköri öregedése toxikológiailag releváns folyamatokat indíthat el – összehasonlítható az olyan ismert reakciókkal, mint a nitrogén-monoxid nitrogén-dioxiddá alakulása vagy az illékony szerves vegyületek fotokémiai lebomlása révén kialakuló ózonképződés. A kutatók azt javasolják, hogy a jövőbeli emissziós tesztek során ne csak az elsődleges részecskéket, hanem a kipufogógáz összetételét is részletesen elemezzék, különösen az aromás szénhidrogéneket. Ezek az anyagok kulcsszerepet játszanak a másodlagos részecskék képződésében. „Egyértelmű eltérés van aközött, ahogyan a járművek kibocsátását laboratóriumban mérjük, és ahogyan ezek a kibocsátások a valós világban viselkednek” – mondja a tanulmány második szerzője, Dr. Hendryk Czech a Rostocki Egyetemről és a müncheni Helmholtz Központból. „Ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy mi történik a kipufogógázokkal, miután bejutnak a légkörbe, akkor azzal kockáztatjuk, hogy alábecsüljük a közlekedéssel kapcsolatos légszennyezés valódi egészségügyi hatásait.”
Ezek az eredmények ahhoz vezethetnek, hogy a jövőbeli kibocsátási szabványok jobban illeszkednek az egészségügyi kritériumokhoz, ami jelentősen javíthatja mind az EU 2008/50/EK irányelvét, mind a WHO szálló porral kapcsolatos irányelveit.
Eredeti kiadvány
Eredeti publikáció: MN Delaval, H. Czech és mások: „Az EURO 6d részecskeszűrők hatékonyságát a légköri öregedés rontja: A benzinüzemű autók kipufogógázának in vitro toxicitása”, Science Advances, doi 10.1126/sciadv.adq2348
Olvassa el
AR-alapú alkalmazás vizualizálja a légszennyező anyagokat mindenki számára | Pugnalom
