Tegnap a Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Atombiztonsági Minisztérium, valamint tíz másik intézmény konzorciuma bejelentette szándékát, hogy a „Talajbiodiverzitás alapfelmérése” (BioDive4Soil) kutatási projekt keretében megvizsgálja Németország talajainak biológiai sokféleségét. A cél a „jó biológiai talajállapot” meghatározása és a jelentős eltérések azonosítása. A földigilisztákra, ugróvillások, atkák, fonálférgek, gombák és baktériumok adatainak gyűjtése mellett a befolyásoló tényezőket is rögzítik. A vízi ökoszisztémákkal kapcsolatos széleskörű ismeretekkel ellentétben például a biológiai talajállapot és annak időbeli változásainak értékelésére vonatkozó információk teljesen hiányoztak – áll egy friss sajtóközleményben.
Valójában a talajban élő mikroorganizmusok világa nagyrészt ismeretlen. Az egyetlen dolog, ami biztos, az az, hogy a Föld teljes biodiverzitásának 60 százaléka a világ talajaiban él, és hogy egy maroknyi egészséges talaj lényegesen több élőlénynek ad otthont, mint ahány ember él a Földön – jelenleg több mint nyolcmilliárd. Ezek az élőlények biztosítják a növények növekedését és a tápanyagkörforgás működését. Függetlenül attól, hogy a talaj termékenységéről, a talaj esővíz- vagy széntározó képességéről, vagy a rovarok bölcsődéjeként betöltött alapvető funkciójáról van szó, a tény az, hogy a talajt szégyenteljesen visszaélték és kizsákmányolták, és sokan gyakorlatilag kimeríthetetlen, örök erőforrásnak tartják. Ezért itt az ideje, hogy lényegesen több kutatást, több figyelmet – és több tiszteletet – szenteljünk a talaj témájának.
A talajromlás fokozódásának legjelentősebb oka a hagyományos mezőgazdaság a növényvédő szereivel , műtrágyáival , monokultúrás termesztésével , intenzív talajművelésével és talajtömörödésével , valamint a táblaszegélyek, cserjék, sövények és gyümölcsösök elpusztításával. A féktelen talajlezárás és az éghajlatváltozás szintén hozzájárul a talajromláshoz.
Íme néhány tudományos tanulmány a talajgazdálkodás és a talajban élő élőlények közötti kapcsolatról:
- Az npj Biodiversity (2024) folyóiratban megjelent szisztematikus áttekintés 35 alternatív gyakorlatot (pl. direkt talajművelés, takarónövények, szerves trágyázás) hasonlított össze a hagyományos módszerekkel, és megállapította, hogy az alternatív gyakorlatok összességében elősegítik a biológiai sokféleséget. A földigiliszták például következetesen profitáltak, mivel ezek a gyakorlatok megőrzik a talaj szerkezetét. Ugyanakkor a talajbaktériumok pozitívan reagáltak a szerves trágyázásra. Ezzel szemben az intenzív talajművelés csökkentette mind a nagyobb talajorganizmusok, például a földigiliszták, mind a kisebbek, például az ugróvillások számát. A kutatók feltételezik, hogy a gombabiomassza talajművelés általi elpusztítása kulcsszerepet játszik ebben.
- Egy átfogó metaanalízis Összesen 54 tanulmány kimutatta, hogy a növényvédő szerek jelentősen csökkentik a talajlakó élőlények, például a földigiliszták, atkák, ugróvillások és rovarok biológiai sokféleségét és mennyiségét. Különösen erős hatások figyelhetők meg, ha több hatóanyagot és rovarirtó szert alkalmaznak, még az ajánlott dózisokban is.
- Egy 2025 januárjában közzétett jelentés Studie azt mutatja, hogy a peszticidek nagyfokú sokfélesége nagymértékben megváltoztatja a talajmikrobák összetételét és működését. A specialisták dominálnak, míg a generalisták és a mikrobiális hálózatok összetettsége csökken – ami következményekkel jár a tápanyagkörforgásra és a talaj termékenységére nézve.
- A szintetikus műtrágyák használata csökkenti a fontos talajlakó élőlények, például a mikorrhiza gombák, az ugróvillások (Collembola) és atkák. A szerves trágyázás ezzel szemben elősegíti a biológiai sokféleséget és a talajfauna aktivitását. Egy Kínában végzett hosszú távú tanulmány azt is kimutatta, hogy a szerves trágyázás növeli a talajban élő állatok (pl. az oribatidák (Oribatidák), Collembola, zöld algák (Mesostigmata), míg az ásványi trágyázásnak alig van pozitív hatása az idősebb állományokban.
- A monokultúrás termesztés a talajmikrobiális közösségeinek elszegényedéséhez vezet. A specializált mikroorganizmusok dominálnak, miközben a diverzitás és így a talaj betegségekkel és stresszel szembeni ellenálló képessége csökken. Ugyanazon növény folyamatos termesztése bizonyos tápanyagokat kimerít, elősegíti bizonyos kórokozók elszaporodását, és gyengíti a talaj ökoszisztémájának egyensúlyát.
- Tanulmányok kimutatták, hogy a változatos vetésforgók akár 112%-kal (szén) és 58%-kal (nitrogén) is növelhetik a talajban a mikrobiális biomasszát és aktivitást a monokultúrákhoz képest. A talaj tápanyag-hasznosító képessége is jelentősen megnő.
- A kutatók egy tanulmányban megállapították, hogy az aszfalthoz vagy betonhoz hasonló anyagok általi talajlezárás jelentős negatív hatással van a talajlakó élőlényekre. további tanulmányok A lezáratlan talajokban lényegesen több és több aktív mikroorganizmus él. Amikor a talaj lezáródik (pl. utak vagy épületek által), a szervesen kötött szén és nitrogén mennyisége – a baktériumok és gombák életének alapja – meredeken csökken. Ugyanakkor a lezárt talajokban lévő mikroorganizmusok kevésbé hatékonyan működnek. Enzimeik kevésbé aktívak, ami azt jelenti, hogy a fontos talajfolyamatok lassabban mennek végbe, vagy akár le is állhatnak. A lezárt talajok jelentősen alacsonyabb víztartalma is döntő fontosságú. Az ebből eredő szárazság tovább károsítja a talaj élőlényeit.
duzzanat
Biodiverzitás: A peszticidek széles körben elterjedt, káros hatással vannak a talajfaunára
A hagyományos és biogazdálkodási technikák hatása a talajökológiára – JournalQuest
Hogyan befolyásolják a monokultúrák a talaj egészségét és a biológiai sokféleséget? | TutorChase
Hogyan hat negatívan a monokultúra a talajban élő életre? – Környezeti Irodalom Tanácsa
