Egy UNSW tudósokból álló csapat felfedezte, hogy a legfontosabb új hűtőközegek némelyike részben tartós üvegházhatású gázokká bomlik le, beleértve a nemzetközileg betiltott vegyületeket is. A hűtőközegek olyan vegyi anyagok, amelyek hőátadás közben folyadékból gázzá alakulnak – és fordítva –, és helyiségek hűtésére és fűtésére szolgálnak. A vegyi anyagokat aeroszol hajtóanyagként, égésgátlóként és habosított műanyagok gyártásában is használják.
A légkör alsó rétegeiben gyorsan reakcióba lépő hidrofluor-olefinek (HFO-k) a hűtőfolyadékok vezető szintetikus vegyi anyagává váltak, és kémiai elődeik környezetbarátabb alternatívájának tekintik őket;
Bár a HFO-król ismert, hogy olyan vegyi anyagokká bomlanak le, mint a trifluor-acetaldehid, folyamatos vita folyik arról, hogy ez a vegyület tovább bomlik-e fluoroformmá – a legkörnyezetkárosítóbb hidrofluor-szénhidrogénné (HFC), amelyet helyettesíteni szántak.
A rövidebb légköri élettartamú HFO-k ma már a vezető szintetikus helyettesítők, és gyorsan terjednek hűtőközegként, habképző anyagként – például a szigetelőhabban használtakban – és aeroszol hajtóanyagként.
Míg a tudósok sokat tudnak a HFO kémiai lebomlási folyamatairól, régóta vita folyik arról, hogy azok valóban lebomlanak-e a környezetre legkárosabb HFC-kké.
„Átfogóan bebizonyítottuk, hogy a legfontosabb HFO-k némelyike HFC-kké bomlik, és ezzel szolgáltattuk az első olyan szilárd tudományos adatokat, amelyek szükségesek egy nagymértékű kibocsátás következményeinek modellezéséhez és előrejelzéséhez” – mondja Dr. Hansen. „Bár a reakcióban csak kis mennyiségű fluor keletkezik, a vegyi anyag akár 200 évig is a légkörben maradhat, és mivel globális felmelegedési potenciálja több mint 14 000-szer nagyobb, mint a CO2-é , még egy kis hozam is jelentős hatásokkal járhat.”
Eredeti dokumentum:
