Az újonnan indított, országos GartenDiv nevű civil tudományos projekt első alkalommal vizsgálja a német kertek növényi sokféleségét. A Lipcsei Egyetem vezetésével a projektcsapat kezdetben egy egyéves kísérleti projektet fog lebonyolítani, hogy áttekintést kapjon arról, mely növények virágoznak az ország kertjeiben. „A kertek fontos, mégis korábban alábecsült menedékei a növényi sokféleségnek. Bár a kertek iránti kutatási érdeklődés az elmúlt 20 évben jelentősen megnőtt, átfogó felmérés még mindig hiányzik – nemcsak Németországban” – magyarázza a projekt vezetője, Dr. Ingmar Staude a Lipcsei Egyetem Biológiai Intézetéből.
A GartenDiv célja ennek a hiányosságnak a megszüntetése. A projektben részt vesz a Német Integratív Biodiverzitási Kutatóközpont (iDiv), a Julius Kühn Intézet (JKI) – Szövetségi Termesztett Növények Kutatóintézete – és a Német Kiskert Egyesületek Szövetsége (BKD).
Ehhez a civil tudományos projekthez a már széles körben használt Flora Incognita automatikus növényazonosítási alkalmazást kifejezetten a projekthez adaptálták, a jénai Max Planck Biogeokémiai Intézettel és az Ilmenaui Műszaki Egyetemmel együttműködve. Az alkalmazás rögzíti a kert növényi sokféleségét – legyen szó akár házikertről, veteményeskertről, tetőkertről vagy erkélyről – azáltal, hogy a kertészek egész évben fényképezik a kertjükben lévő növényeket, és kérdésekre válaszolnak a megfigyeléseikkel kapcsolatban.
Kezdetben van egy kérdőív, amely rögzíti a kert alapvető adatait, például a méretét. Ez egy kert-specifikus azonosítót is generál, amely lehetővé teszi a tudósok számára, hogy további kérdőíveket és megfigyeléseket rendeljenek egy adott kerthez a projekt előrehaladtával. Ezenkívül van egy rövid, megfigyelés-specifikus kérdőív, amelyet minden növényjelentéshez kitöltenek, például a gyakoriságról: Hány egyed nő ebből a fajból a kertben? „Hosszú távú célunk a német nyelvű országok legnagyobb, a kertek biodiverzitásával foglalkozó polgári tudományos projektjének létrehozása. Ezzel nemcsak a tudományos alapokat szeretnénk lefektetni, hanem társadalmi üzenetet is küldeni: A kertek számítanak. És mindenki hozzájárulhat” – mondja Ingmar Staude.
A kísérleti fázis után további elemeket, például tematikus kampányokat vagy kiegészítő kérdőíveket fokozatosan adnak hozzá, hogy átfogó felmérést érjenek el, amelyben több ezer résztvevő vesz részt minden tartományból. „Célunk, hogy a GartenDiv-et több éven keresztül folytassuk, hogy megfigyelhessük a kertek növényi sokféleségének időbeli alakulását” – mondja Staude. A civil tudományos projekt célja az is, hogy bemutassa a kertekben rejlő lehetőségeket a veszélyeztetett rovarfajok, például a vadméhek védelmében. Azonban nemcsak tudományos eredményeket szolgáltathat, hanem elősegítheti a környezeti nevelést is azáltal, hogy motiválja az embereket a kertjeik biodiverzitásának növelésére, aktív közösséget teremthet, és láthatóvá teszi a kertek ökológiai potenciálját. Kezdetben a Flora Incognita alkalmazás meglévő felhasználóit kifejezetten tájékoztatják a projektről, és arra ösztönzik őket, hogy tudatosabban tekintsenek kertjükre és annak növényi sokféleségére.
Erre összpontosít a Julius Kühn Intézet Méhvédelmi Intézete által végzett kutatás. „A dísznövények, növények és kisebb építmények nagy változatossága miatt a kertek potenciális gócpontok a vadméhek és más állatcsoportok számára. A vadméheknek különösen sokféle virágos növényre van szükségük, mivel sok faj nagyon specifikus növényfajokra specializálódott pollenforrásként” – mondja Henri Greil vadméh-szakértő a Méhvédelmi Intézettől. Thomas Kleinworth, a Német Kiskerti Egyesületek Szövetségétől (BKD) hangsúlyozza: „A GartenDiv keretében a tudományos közösséggel folytatott együttműködés lehetőséget kínál számunkra, hogy előmozdítsuk a növények sokféleségének monitorozását a kiskertekben egész Németországban. A projekt célja, hogy ösztönözze az embereket a kertekben található spontán növényzettel való intenzívebb foglalkozásra.”
„A veteményeskertek és a veteményeskert-komplexumok gyakran igazi biodiverzitási gócpontok. Számos kiváló példa bizonyítja, hogyan járhat kéz a kézben a gyümölcs- és zöldségtermesztés, valamint a fajok védelme a számos elkötelezett veteményeskertésznek és tisztviselőnek köszönhetően” – hangsúlyozza Thomas Kleinworth, a Német Vetéltkertészek Szövetségének (BKD) szövetségi tanácsadója. A kerteket sokáig mesterségesnek, modernnek és ezért ökológiailag érdektelennek tartották mind a természetvédelemben, mind a kutatásban. Németországban például a veteményeskerteket a szövetségi kártalanítási rendelet még mindig a sportpályákhoz hasonlóan osztályozza. De ez a felfogás kezd megváltozni – mondja Ingmar Staude a Lipcsei Egyetemről. Számos újabb tanulmány kimutatta, hogy a kertek meglepően fajgazdagok lehetnek, különösen a rovarok, például a vadméhek, de a növények számára is. Egyes esetekben az őshonos növényfajok akár 30 százalékát is megtalálták mindössze 900 négyzetméteren, beleértve olyan fajokat is, amelyeket Németországban kihaltnak tekintettek. Az ilyen példák nagyban felkeltették a tudományos érdeklődést a téma iránt. Staude szerint továbbá a természetvédelemben is lassan elkezdődik a gondolkodásmódváltás: a természet és az ember alkotta terek korábbi szétválasztása veszít a jelentőségéből. Az új, ember alkotta ökoszisztémákkal teli világban egyre világosabbá válik, hogy a kertek is a természet részét képezik, és a biodiverzitás problémájának megoldásában is szerepet játszhatnak.
Olvassa el
