Több százezer vegyi anyagot tekintenek ma már mérgezőnek az emberre és a környezetre nézve. Víztestekből végzett mérések azonban csak ezeknek a vegyi anyagoknak egy nagyon kis részéről állnak rendelkezésre. Ezt most a Kaiserslautern-Landau-i Rajna-vidék-Pfalz Műszaki Egyetem (RPTU) tudósai bizonyították. Azt is kimutatták, hogy számos vegyi anyag környezeti kockázatai csak korlátozott mértékben értékelhetők, mivel ezek már olyan koncentrációban vannak jelen, ahol a hagyományos módszerekkel nem lehet kimutatni őket.
Tanulmányukhoz a kutatók egy átfogó adatbázist elemeztek a vegyi anyagok előfordulásáról az Egyesült Államok vizeiben – egy olyan országban, ahol nagyon jó adatállomány áll rendelkezésre –, és összehasonlították a mért értékeket a vízi élőlényekre, például növényekre, rovarokra és halakra gyakorolt toxicitásra vonatkozó adatokkal, valamint a kimutatási határokkal. A közel 300 000 vegyi anyag közül, amelyeket az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) potenciálisan környezetileg relevánsnak tart, a hivatalos vízminőség-ellenőrzési mérések kevesebb mint egy százaléka áll rendelkezésre. Korábbi tanulmányok rámutattak a kockázatértékeléshez szükséges kémiai toxicitással kapcsolatos információk hiányára, de a jelenlegi tanulmány azt mutatja, hogy a fő probléma napjainkban a releváns terepi mérések hiányában rejlik. „Ez azt mutatja, hogy a hivatalos vízminőség-ellenőrzés minősége hogyan befolyásolhatja a kémiai kockázatok értékelését” – magyarázza Ralf Schulz környezettudós, a Landau-i tanulmány vezető szerzője.
Mindazonáltal érdekes mintázatok vonhatók le az 1958 és 2019 között gyűjtött, körülbelül 1900 vegyi anyagra és több mint 300 000 mintavételi helyszínre vonatkozó több mint 64 millió kiértékelt mérési adatból: Az 1970-es években az USA nagy részén viszonylag kis számú vegyi anyag, például a réz, az ólom vagy a cink, gyakran meghaladta a vízi élőlényekre vonatkozó toxicitási küszöbértéket. Az olyan intézkedések, mint a kibocsátások ellenőrzése, a következő években a szervetlen vegyi anyagok túlzottan magas környezeti koncentrációjának problémájának csökkenéséhez vezettek.
A 2000-es években a küszöbérték-túllépések általában ritkábbak voltak, de lényegesen több vegyi anyagra, különösen a szerves vegyi anyagokra, például a gyógyszerekre és a növényvédő szerekre terjedtek ki. Ezek a küszöbérték-túllépések is csökkentek, de ebben az esetben azért, mert ezen vegyi anyagok mérését megszüntették, ahogy azt a kutatók elemzésükben megállapították. „Ha egy vegyi anyagot még csak nem is tesztelnek a környezetben, nehéz bármit is mondani a tényleges jelenlétéről vagy az ökoszisztémára gyakorolt hatásáról” – magyarázza Sascha Bub környezettudós, a tanulmány vezető szerzője.
Továbbá a szerzők megvizsgálták az egyesült államokbeli adatbázisban található, körülbelül 37 millió analitikai kimutatási határt (SID). Ezek a SID-ek a vegyi anyag legalacsonyabb, még kimutatható koncentrációját írják le. Míg a szervetlen és számos szerves vegyi anyag SID-je kellően alacsony ahhoz, hogy tükrözze a vízi élővilágra jelentett potenciális veszélyeket, egyes növényvédő szerek, különösen a rovarirtók esetében közel vannak a vízben lévő biológiai hatások küszöbértékeihez. Következésképpen számos, az ökoszisztémára káros koncentráció egyáltalán nem mérhető a rutinszerű vízmonitorozásban alkalmazott analitikai módszerekkel. Egy rovarirtó szercsoport, az úgynevezett piretroidok esetében, amelyek ma fontos szerepet játszanak a mezőgazdaságban, és a vízi élőlényekre nézve a legmérgezőbb vegyi anyagok közé tartoznak, a SID-ek szinte mindig meghaladják a biológiai hatások küszöbértékeit . Ezért ezen vegyi anyagok tényleges környezeti kockázata csak rendkívül korlátozott mértékben értékelhető.
Ahogy a tanulmány szerzői gyanítják, a környezetben lévő vegyi anyagok monitorozása a világ számos más régiójában is befolyásolja a kockázatészlelést. Azonban gyakran hiányoznak a megfelelő minőségű adatok az összehasonlítható elemzések elvégzéséhez. Sascha Bub hangsúlyozza: „Eredményeink azt mutatják, hogy fontos a környezeti adatok nagy időbeli és térbeli skálákon történő elemzése. Az ilyen elemzésekre szükség van ahhoz, hogy iránymutatásokat lehessen kidolgozni a gyorsan növekvő számú felhasznált vegyi anyagok célzott rögzítésére és környezeti értékelésére.”
Eredeti kiadvány
Bub, S., Petschick, LL, Stehle, S., Wolfram, J., Schulz, R. (2025): A kémiai monitorozás korlátai akadályozzák a makroszintű vízi kockázatértékeléseket . Tudomány
Olvassa el
Kémiai keverék károsítja az idegeket | Pugnaloma
Kadmiumszennyezés Németországban – Áttekintés | Pugnalom
