A Bremeni Egyetem tudósai megállapították, hogy az éghajlatváltozás okozta gleccserek olvadása növeli a nehézfémek szintjét és megváltoztatja az élőhelyet alkotó barna algák mikrobiomját. Mivel az algák alkotják a táplálékhálózat alapját, ennek drámai, egymásra épülő következményei lehetnek az ökológiára és a gazdaságra nézve.
Egy interdiszciplináris együttműködésen alapuló projektben, amely az EU FACE-IT, ECOTIP és SEA-Quester projektjei között zajlik, a tudósok az éghajlatváltozás következményeit vizsgálták az Arktiszon. Tanulmányuk az arktiszi part menti ökoszisztémák alapját képező élőlénycsoportra, a barna makroalgákra, más néven a moszatra összpontosított , amelyek sűrű és kiterjedt víz alatti erdőket hoznak létre a sziklás partvidék mentén. A moszat ökológiai szerepe összehasonlítható a szárazföldi fákéval: táplálékot, élőhelyet és szaporodóhelyet biztosítanak számos élőlény számára, ezáltal fenntartva az összetett ökoszisztémákat.
Az Arktiszon a felmelegedés messze meghaladja a globális átlagot. Ennek eredményeként a hó, a gleccserek és az örökké fagyott talaj olvad. Ez növeli az olvadékvíz hatását a fjordokban, és számos vízparaméter drasztikusan változik: a nagy mennyiségű édesvíz csökkenti a sótartalmat, a bemosódó szuszpendált anyagok csökkentik a fény rendelkezésre állását, és az elemi összetétel az olvadékvízben található üledéktől és szerves anyagtól függően változik. Míg a fjordokba mosódott elemek közül sok, például a nátrium, a magnézium és a kálium, mikrotápanyagként működhet a tengeri moszat számára, káros elemeket, például nehézfémeket, például kadmiumot, ólmot és higanyt is találtak nagyobb koncentrációban. A kutatók különböző olvadékvíz-intenzitásoknak kitett tengeri moszatokat gyűjtöttek, és elemezték elemi összetételüket. A csapat ugyanazt a mintázatot találta az összes vizsgált elem esetében: Az olvadékvíz intenzitásának növekedésével az elemi koncentrációk is növekednek. A higany esetében az olvadékvíz által erősen befolyásolt tengeri moszatok higanyszintje 72 százalékkal magasabb volt, mint a kontrollterületről származó tengeri moszatoké.
Ezenkívül a csapat elemezte, hogy a különböző olvadékvíz-expozíciók hogyan befolyásolják a tengeri moszat mikrobiomját. A mikrobiom fontos a tengeri moszat ökológiai funkciói szempontjából, például tápértéke és ökoszisztéma-ciklusa szempontjából. Megállapították, hogy a mikrobiomot az olvadékvíz is befolyásolja.
A klímaváltozás által kiváltott, a tengeri moszatban bekövetkező mindkét változás valószínűleg kaszkádszerű hatással van az egész ökoszisztémára. Már kimutatták, hogy a fémmel szennyezett tengeri moszat elfogyasztása negatív hatással van a ragadozókra, például csökkent fejlődéssel, növekedéssel vagy szaporodással jár. Továbbá a szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy a káros elemek bioakkumulációja az arktiszi táplálékhálózatban előfordulhat. Ennek végső soron társadalmi-gazdasági következményei lehetnek. A tengeri moszat magas bioszorpciós potenciálját figyelembe kell venni a tengeri moszat tengeri akvakultúrájának az arktiszi régióban történő megvalósításakor. A tengeri moszat betakarítása azonban a nagy olvadékvíz-beáramlású és fémszennyezésű fjordokban környezetbarát módszert jelenthet a ritkaföldfémek kinyerésére, amelyet fitobányászatnak neveznek.
Eredeti kiadvány
Niedzwiedz S, Schmidt C, Yang, Y, Burgunter-Delamare B, Andersen S, Hildebrandt L, Pröfrock D, Thomas H, Zhang R, Damsgård B, Bischof K (2024): A lefolyás hatásai az arktiszi tengeri moszat holobiontákra erősen befolyásolják az ökoszisztéma működését és a biogazdaságot. Scientific Reports. 14:30506. Doi: 10.1038/s41598-024-82287-w
Olvassa el
A gleccserek olvadása súlyos veszélyt jelent az ökoszisztémákra | Pugnalom
Biodiverzitás: Nemzetközi metatanulmány a növényvédő szerek pusztító hatásait mutatja | Pugnalom
